A golden retriever 

A golden retriever kialakulása éppúgy, mint sok más fajtáé, a XIX. századra tehető.  Kialakulásában a flat coated retriever, a vízi spániel, az ír szetter, a labrador retriever és az angol véreb játszottak szerepet. Fajtatiszta tenyésztését a XIX. század közepe táján I. Lord Tweedmouth kezdte meg Skóciában. 1868-ban Nous-t, egy sárga, hullámos szőrű retrievert keresztezte Belle-lel, egy tweed water (vízi) spániellel. Ezt a fajtát az akkori kutyaismerők májszínű, hullámos szőrű kutyaként írták le, amely egy kis retrieverre hasonlított. Lord Tweedmouth ezt a vonalat 1868 és 1890 között gondosan továbbtenyésztette. Az idők során két flat coated (fekete) retrievert, egy angol (homokszínű) vérebet, valamint egy további tweed water spánielt vont be a tenyésztésbe.

A század egyik legbefolyásosabb goldentenyészete, Lord Harcourt Culham kennele, amelyet Lord Tweedmouth tenyészetéből származó kutyákból épített fel, úgyszólván minden golden „bölcsője”.

Az Angol Kennel Club 1913-ban regisztrálta mint hivatalosan elismert fajtát. Azóta több típusváltozáson ment át, de maradt mindvégig kitűnő és lelkes apportírozó kutyája a vadásznak, játékos, mégis nyugodt társa családban a gyerekeknek, időseknek, mozgás- látás- és lelkisérülteknek egyaránt, és szépsége miatt a kiállítások, reklámok és filmek egyik sztárja-ennek köszönheti a kutyás világban befutott páratlan karrierjét. 


Standard:
FCI 111/8.1

Származási hely:
Nagy-Britannia. 

Általános megjelenés: szimmetrikus, kiegyensúlyozott, harmonikus, élénk, erőteljes felépítésű, gördülékeny mozgású, rendkívül barátságos arckifejezéssel. 

Jellemzői: engedelmes, intelligens, természetes hajlammal a munkára. 

Jelleme: kedves, mindig barátságos, emberekkel és más állatokkal egyaránt, szeretetre méltó és bizalmas. 

Fej és koponya: kiegyensúlyozott és jó formájú, széles fejtető, anélkül, hogy durva lenne, a nyakon jól illesztett koponya,  erős, széles és mély fang. A pofa körülbelül olyan hosszú, mint a koponya, kifejezett stop, fekete orrtükör. 

Szem: sötétbarna, a két szem egymástól messze ülő, sötét szemhéjszélek. 

Fül: közepes nagyságú, körülbelül a szem magasságában tűzött. 

Fogazat: erős állcsont és állkapocs, tökéletes, szabályos és teljes ollós harapással, amelynél a felső metszőfogsor köztes hézag nélkül nyúlik az alsó elé, és a fogak merőlegesen állnak az állcsontban és az állkapocsban. 

Nyak: jó hosszúságú, száraz és izmos, toka nélkül. 

Elülső végtagok: a láb egyenes, erős csontozatú, a váll jól hátranyúlik, hosszú lapocka egyforma felkarhosszal, így jól a törzs alatt áll. A könyök a testhez simul. Elölről nézve a mellső láb és a könyök egyenes, sem befelé, sem kifelé nem fordul. A mellső lábak csontozata erős, amelyek könnyedén viselik a kutya súlyát. 

Test: Kiegyensúlyozott, rövid ágyék, mély, terjedelmes mellkas. Mély és jól ívelt bordák. A hát egyenes vonalat képez a martól a farok tövéig, nem ereszkedő, de nem is felhúzott. 

Hátulsó végtagok: az ágyék és a láb erős és izmos. A lábszár jó hosszúságú, jól szögellt térdízületek. Mélyen helyeződő csánkízületek, amelyek hátulról nézve egyenesek, sem befelé,  sem kifelé fordulnak. A tehénállás a legkevésbé sem kívánatos. Az ágyék tájékának erős izomzata az ugyanolyan erős hátsó lábakba megy át. A felső comb széles és izmos, az alsó comb hosszú, a csánk és a mancs közti csontok rövidek. 

Mancsok: kerekek és zártak, nem túl nagyok. A lábujjak nem túl hosszúak és jól boltozottak, a talppárnák jól képzettek és erőteljesek. Macskamancsok. 

Farok: a hátvonal magasságában tűzött és hordott, a csánkizületig ér. A végén nem lehet görbület. A faroktő a hát vonalával egy vonalban van. A farok egyenesen hordott a hát magasságában, vagy kissé afölött, de sem túl magasan a hát fölött, sem a hátulsó végtagok közé lógatva nem hordhatja. Alsó élén jól zászlózott. 

Mozgás: erőteljes, jó lendületes. Az elülső és hátulsó végtagok egyenesek és párhuzamosak. Szabadon előrenyúlva lép, de nem akciósnak tűnő a mozgás. A golden retriever mozgása gördülékeny, folyamatos, térölelő, a hátulsó végtagok nagy tolóerejével. Mellső lábát eközben nem emeli meg túlságosan, a mancsok és az elülső lábközép sem be, sem ki nem fordul. A végtagok párhuzamosan mozognak. 

Szőrzet: sima vagy hullámos, gazdag szőrzet, jó zászlózottsággal, sűrű, vízálló aljszőrzettel. 

Szín: az arany és a krémszín minden árnyalata, de nem lehet vörös és/vagy mahagóni. Néhány fehér szőrszál, bár csak a mellkason, megengedett. 

Nagyság: a kanok marmagassága 56-61 cm, a szukáké 51-56 cm. 

Hibák: az említett pontoktól minden eltérés hibának számít, amelyet az eltérés mértékével egyenes arányban kell értékelni. 

Megjegyzés: a kanoknak két, láthatóan normál fejlettségű, a herezacskóban helyeződő herével kell rendelkezniük.